A testkult�ra- ezen bel�l a j�t�k- eredete a leg�sibb korba ny�lik vissza �s a munka volt a t�rt�nelmi alapja. A primit�v embert �letk�r�lm�nyei a legegyszer�bb mozg�sok t�k�letes�t�s�re, gyakorl�s�ra k�nyszer�tett�k �s a gyakorlatok sor�n a j�t�k- els�sorban a fut�-, a dob�-, �s a labdaj�t�k- jelent�s seg�ts�get ny�jtott a l�tfenntart�s�rt v�vott k�zdelemben.

T�rt�nelmi �rt�k� leletek bizony�tj�k, hogy az ember kor�n felismerte a g�mb alak� test j�t�kra val� alkalmass�g�t. Ezer�ves templomokon, s�rokon tal�lkozhatunk egy-egy sportt�rgy� k�ppel. Az �r�sos eml�kek is el�rulj�k, hogy m�r n�h�ny ezer �vvel ezel�tt is dobt�k, �t�tt�k, r�gt�k a labd�t �s a k�zdelem sem volt ismeretlen a labd��rt, a ter�let�rt, vagy �ppen a v�roskapu�rt.

A labdaj�t�kok teh�t k�t �tvonalon k�zel�tett�k meg korunkat. Az egyik �t jellegzetess�ge a j�t�koss�g, a m�sik� a k�zdelem. Az egyik csoport els�sorban j�tszik, a m�sik m�r m�rk�zik is, s ez egy�ni �s csapatk�zdelem is lehet.

  A mai tenisz �seit pr�b�lgatt�k K�n�ban, Egyiptomban, de Jap�n �s Mexik� sem akart lemaradni az az id� t�jt val�sz�n�leg �jnak sz�m�t� sportdivat ter�n. A teniszsport hivatalosan els� k�s�rlet�nek tekintett trigon nevezet� j�t�kot a g�r�g�k �s r�maiak hagyom�nyozt�k az ut�korra. A 13. sz�zad Franciaorsz�g�ban uralkod�v� v�lt a trigon, s�t Frankhon a j�t�kok kir�ly�v� koron�zta.

  A p�rizsi lev�lt�r egy 1292-b�l sz�rmaz� okm�nya azt tan�s�tja, hogy a 13. sz�zad v�g�n P�rizsban 13 labdak�sz�t� mester tev�kenykedett, s a k�nyvk�t� mesters�get csup�n nyolcan �zt�k. A trigonb�l egy csap�sra je de paume lett -ford�t�sa teny�rj�t�k, �t�labdaj�t�k- eleinte r�ptej�t�k volt �s pontot vesztett az a j�t�kos, akinek t�rfel�n a labda f�ldet �rt.

A tenisz õskor�r�l k�l�n�s �s �rdekes tud�s�t�sok maradtak fenn. �me k�z�l�k n�h�ny:
A velencei Donato Vallutti Kr�nik�j�ban arr�l ad h�rt, hogy az altopassi�i �tk�zetben (1324) fogs�gba esett francia lovagok egy "tenez" nevû j�t�kot mutattak be. T�vedett. Ezt a j�t�kot Franciaorsz�gban "jeu de paume"-nak h�vt�k. A "Tenez!" aff�le csataki�lt�s volt. A meccs kezdetekor az adogat� hars�nyan figyelmeztette a fogad�t: "Vigy�zz! Fogadd!" Viszont elterjedt…

"A franci�k t�bbet labd�znak, mint a f�ldkereks�g �sszes kereszt�nyei egy�ttv�ve. Az orsz�got ellepik a labdah�zak, sz�muk sokszorosan fel�lm�lja a templomok�t. A franci�k �tõvel a kez�kben sz�letnek. J�tszanak gyerekek, j�tszanak nõk, j�tszanak iparosok. T�bb Franciaorsz�gban a teniszj�t�kos, mint Angli�ban a r�szeg." (Sir Robert Dellington iskolamester)

"Messzire hallatszott az eleven tapsol�s, amely minden siker�lt csap�st elk�s�rt. A j�tsz�k mindegyike j� termetû, erõs ifj� ember volt, r�vid �s szoros feh�r �lt�z�kben. A feleket apr� sz�nes jelv�ny k�l�nb�ztette meg egym�st�l. K�l�n�sen tetszetõsnek tûnt az a mozdulat, amellyel az �tni k�sz�lõ a labda el� �llt. Fut� helyzetbõl megtorpanva, test�t elõre d�ntve szegezte �tõj�t a labd�nak, �s ekkor eml�keztetett a borghesei v�v�k mozdulat�ra. Azzal, hogy futva t�madt a labd�ra, megsokszorozta �t�s�nek erej�t. Az ellenf�l minden egyes alkalommal igyekezett a labd�t vissza�tni. �gy r�ppent az ide-oda, m�g v�g�l a t�r k�zep�n fekve maradt." (Johann Wolfgang Goethe, 1786)

Idehaza sem maradtunk el t�ls�gosan a t�bbiektõl:

Comenius Amos J�nos, a nagy cseh tud�s a 17. sz�zadban S�rospatakon professzorkodott. Az ott �rott vil�gh�rû mûv�ben, az Orbis Pictusban a k�vetkezõket jegyzi:

"A laptaverõ h�zban j�dzanak lapt�st, amellyet az eggyik el�t, a m�sik elfog a h�l� form�n csin�lt lapock�val, �s ez a nemesek j�t�ka a testnek mozgat�s�ra."

Ha a lapock�t lapocsk�nak olvassuk, akkor az õstenisz�tõt l�tjuk magunk elõtt. �s akkor j�n Sz�chenyi gr�f 1823-ban: "Grosvenor Robert lorddal j�tszottam labd�t. Adott nekem tizen�t elõnyt. Valamennyi j�t�kot megnyertem. A lord v�g�l d�h�s lett �s agyon akart v�gni. Erre eldobtam a rakettet �s nem j�tszottam tov�bb."

�s hogy honnan j�n a teniszmeccs pontjainak furcsa sz�moz�sa? Term�szetesen erre is van egy legenda. Arr�l van ugyanis sz�, hogy egy hatalmas �ralapot akasztottak a falra. A nagymutat�val jelezt�k a labdamenetek alakul�s�t, a kismutat�val a j�t�kok�t. Egy po�n egy negyed�ra elõre a nagymutat�val=15 perc, azt�n 30 perc, 45. Hogy mi�rt lett 40, a r�vid�t�seikrõl oly h�res angolok a megmagyar�z�i: mennyivel sp�rol�sabb fortyfive helyett csak forty-t mondani.

Az angolok a teniszt a korai korszakban egyenesen az arisztokr�cia j�t�k�nak tartott�k, a 19. sz�zad nyolcvanas �veiben nem voltak hobbiteniszezõk, a b�rki sz�m�ra nyitott p�ly�k csak a m�lt sz�zad hatvanas �veiben terjedtek el. Addig a tenisz klubokban, elsõsorban mag�ntulajdon� p�ly�kon ûz�tt sport volt, csak sokkal k�sõbb v�lt t�meges sportt�.

A modern �rtelemben vett tenisz alig sz�z �vre tekinthet vissza, m�s sportokhoz k�pest viszonylag fiatal. A tenisz elõdj�nek sz�m�t� real vagy royal teniszt viszont �vsz�zadokon kereszt�l j�tszott�k. A p�ly�k m�rete k�l�nb�zõ volt �s a szab�lyokat gyakran menet k�zben tal�lt�k ki. Azt�n egy 1873. �vi decemberi d�lut�non egy angol �riember, Walter Wingfield õrnagy bemutatott egy �j t�rsas�gi j�t�kot, amelyet Sphairistike-nek nevezett el. Maga a sz� a g�r�g labdaj�t�k sz�b�l ered, de az emberek nehezen tudt�k kiejteni �s megjegyezni, ez�rt hamar �tkeresztelt�k teniszre. Ennek angol megfelelõje a lawn tennis volt. Ennek csak annyi az oka, hogy eleinte f�v�n j�tszott�k, m�r csak az�rt is, mert a teniszp�lya elej�ben megegyezett a krokettp�ly�val.

Wingfield õrmester elhat�rozta, hogy szabv�nyos�tja ezt a j�t�kot, �s n�h�ny �j szab�lyt is alkot. Az �tleteit mindig is nagyon j�l tudta eladni, ez�rt az ismerõsei k�z�l senkit sem lepett meg, amikor az õrnagy megjelent az �gynevezett teniszk�szlet�vel, amelyben szab�lyk�nyv, labd�k, �tõk, k�l�nleges, indiai gumib�l k�sz�lt sark� cipõk voltak. Emellett speci�lis m�rõszalag is, amelynek seg�ts�g�vel biztos�tani lehetett, hogy a h�l� mindig pontosan �s a szab�lyoknak megfelelõen fesz�lj�n.

A tenisz vil�gh�d�t� �tj�n 1874-ben meg�rkezett az Egyes�lt �llamokba is: egy Mary Outerbridge nevû h�lgy mutatta be a Staten Island-i Baseball �s Krikett Klubban. Elõzm�nye volt, hogy a f�ma szerint a h�lgy Bermud�n katon�kat l�tott teniszezni, s hazat�rõben New Yorkban a v�mosok visszatartott�k, mert nem tudt�k mire v�lni a csomagj�ban levõ tenisz�tõket �s labd�kat.

Igazi versenny� akkor v�lt, amikor a Wimbledon-i All England Croquet Club 1875-ben az egyik f�ves p�ly�j�t �tadta a teniszezõknek, k�t �vre r� pedig megrendezte a legelsõ teniszversenyt (az elsõ gyõztes neve Spencer Gore). A bajnoks�g hivatalos neve Lawn Tennis Championships at the All England Croquet and Lawn Tennis Club (F�vesp�ly�s Teniszbajnoks�g az All England Krokett-�s Teniszklubban) volt.

N�gy �v m�lva, az 1979-es bajnoks�gon John Hartley tiszteletes megnyerte az elõd�ntõbeli m�rkõz�s�t, majd lovaskocsival hazament Yorkshire-ba, hogy megtartsa a vas�rnapi mis�t. Azt�n h�tfõn visszakocsizott Wimbledonba �s megnyerte a bajnoks�got. Meg azut�n egy �vre r� is hazavihette a tr�fe�t.

www.sportinfo.hu