Tenisz trtnet
marci, forrs:www.sportinfo.hu 2007.02.03. 19:29
A kezdetektl Wimbledonig, avagy hogyan alakult ki lpsrl-lpsre ez a nagyszer sportg. Mondk s legendk az egyik legsibb sportrl, amely a XIV. szzadban indult hdt tjra, s mra az egyik legjobb s legizgalmasabb jtkk ntte ki magt.
A testkultra- ezen bell a jtk- eredete a legsibb korba nylik vissza s a munka volt a trtnelmi alapja. A primitv embert letkrlmnyei a legegyszerbb mozgsok tkletestsre, gyakorlsra knyszertettk s a gyakorlatok sorn a jtk- elssorban a fut-, a dob-, s a labdajtk- jelents segtsget nyjtott a ltfenntartsrt vvott kzdelemben.
Trtnelmi rtk leletek bizonytjk, hogy az ember korn felismerte a gmb alak test jtkra val alkalmassgt. Ezerves templomokon, srokon tallkozhatunk egy-egy sporttrgy kppel. Az rsos emlkek is elruljk, hogy mr nhny ezer vvel ezeltt is dobtk, tttk, rgtk a labdt s a kzdelem sem volt ismeretlen a labdrt, a terletrt, vagy ppen a vroskapurt.
A labdajtkok teht kt tvonalon kzeltettk meg korunkat. Az egyik t jellegzetessge a jtkossg, a msik a kzdelem. Az egyik csoport elssorban jtszik, a msik mr mrkzik is, s ez egyni s csapatkzdelem is lehet.
A mai tenisz seit prblgattk Knban, Egyiptomban, de Japn s Mexik sem akart lemaradni az az id tjt valsznleg jnak szmt sportdivat tern. A teniszsport hivatalosan els ksrletnek tekintett trigon nevezet jtkot a grgk s rmaiak hagyomnyoztk az utkorra. A 13. szzad Franciaorszgban uralkodv vlt a trigon, st Frankhon a jtkok kirlyv koronzta.
A prizsi levltr egy 1292-bl szrmaz okmnya azt tanstja, hogy a 13. szzad vgn Prizsban 13 labdakszt mester tevkenykedett, s a knyvkt mestersget csupn nyolcan ztk. A trigonbl egy csapsra je de paume lett -fordtsa tenyrjtk, tlabdajtk- eleinte rptejtk volt s pontot vesztett az a jtkos, akinek trfeln a labda fldet rt.
A tenisz õskorrl klns s rdekes tudstsok maradtak fenn. me kzlk nhny: A velencei Donato Vallutti Krnikjban arrl ad hrt, hogy az altopassii tkzetben (1324) fogsgba esett francia lovagok egy "tenez" nevû jtkot mutattak be. Tvedett. Ezt a jtkot Franciaorszgban "jeu de paume"-nak hvtk. A "Tenez!" affle csatakilts volt. A meccs kezdetekor az adogat harsnyan figyelmeztette a fogadt: "Vigyzz! Fogadd!" Viszont elterjedt…
"A francik tbbet labdznak, mint a fldkereksg sszes keresztnyei egyttvve. Az orszgot ellepik a labdahzak, szmuk sokszorosan fellmlja a templomokt. A francik tõvel a kezkben szletnek. Jtszanak gyerekek, jtszanak nõk, jtszanak iparosok. Tbb Franciaorszgban a teniszjtkos, mint Angliban a rszeg." (Sir Robert Dellington iskolamester)
"Messzire hallatszott az eleven tapsols, amely minden sikerlt csapst elksrt. A jtszk mindegyike j termetû, erõs ifj ember volt, rvid s szoros fehr ltzkben. A feleket apr sznes jelvny klnbztette meg egymstl. Klnsen tetszetõsnek tûnt az a mozdulat, amellyel az tni kszlõ a labda el llt. Fut helyzetbõl megtorpanva, testt elõre dntve szegezte tõjt a labdnak, s ekkor emlkeztetett a borghesei vvk mozdulatra. Azzal, hogy futva tmadt a labdra, megsokszorozta tsnek erejt. Az ellenfl minden egyes alkalommal igyekezett a labdt visszatni. gy rppent az ide-oda, mg vgl a tr kzepn fekve maradt." (Johann Wolfgang Goethe, 1786)
Idehaza sem maradtunk el tlsgosan a tbbiektõl:
Comenius Amos Jnos, a nagy cseh tuds a 17. szzadban Srospatakon professzorkodott. Az ott rott vilghrû mûvben, az Orbis Pictusban a kvetkezõket jegyzi:
"A laptaverõ hzban jdzanak laptst, amellyet az eggyik elt, a msik elfog a hl formn csinlt lapockval, s ez a nemesek jtka a testnek mozgatsra."
Ha a lapockt lapocsknak olvassuk, akkor az õstenisztõt ltjuk magunk elõtt. s akkor jn Szchenyi grf 1823-ban: "Grosvenor Robert lorddal jtszottam labdt. Adott nekem tizent elõnyt. Valamennyi jtkot megnyertem. A lord vgl dhs lett s agyon akart vgni. Erre eldobtam a rakettet s nem jtszottam tovbb."
s hogy honnan jn a teniszmeccs pontjainak furcsa szmozsa? Termszetesen erre is van egy legenda. Arrl van ugyanis sz, hogy egy hatalmas ralapot akasztottak a falra. A nagymutatval jeleztk a labdamenetek alakulst, a kismutatval a jtkokt. Egy pon egy negyedra elõre a nagymutatval=15 perc, aztn 30 perc, 45. Hogy mirt lett 40, a rvidtseikrõl oly hres angolok a megmagyarzi: mennyivel sprolsabb fortyfive helyett csak forty-t mondani.
Az angolok a teniszt a korai korszakban egyenesen az arisztokrcia jtknak tartottk, a 19. szzad nyolcvanas veiben nem voltak hobbiteniszezõk, a brki szmra nyitott plyk csak a mlt szzad hatvanas veiben terjedtek el. Addig a tenisz klubokban, elsõsorban magntulajdon plykon ûztt sport volt, csak sokkal ksõbb vlt tmeges sportt.
A modern rtelemben vett tenisz alig szz vre tekinthet vissza, ms sportokhoz kpest viszonylag fiatal. A tenisz elõdjnek szmt real vagy royal teniszt viszont vszzadokon keresztl jtszottk. A plyk mrete klnbzõ volt s a szablyokat gyakran menet kzben talltk ki. Aztn egy 1873. vi decemberi dlutnon egy angol riember, Walter Wingfield õrnagy bemutatott egy j trsasgi jtkot, amelyet Sphairistike-nek nevezett el. Maga a sz a grg labdajtk szbl ered, de az emberek nehezen tudtk kiejteni s megjegyezni, ezrt hamar tkereszteltk teniszre. Ennek angol megfelelõje a lawn tennis volt. Ennek csak annyi az oka, hogy eleinte fvn jtszottk, mr csak azrt is, mert a teniszplya elejben megegyezett a krokettplyval.
Wingfield õrmester elhatrozta, hogy szabvnyostja ezt a jtkot, s nhny j szablyt is alkot. Az tleteit mindig is nagyon jl tudta eladni, ezrt az ismerõsei kzl senkit sem lepett meg, amikor az õrnagy megjelent az gynevezett teniszkszletvel, amelyben szablyknyv, labdk, tõk, klnleges, indiai gumibl kszlt sark cipõk voltak. Emellett specilis mrõszalag is, amelynek segtsgvel biztostani lehetett, hogy a hl mindig pontosan s a szablyoknak megfelelõen feszljn.
A tenisz vilghdt tjn 1874-ben megrkezett az Egyeslt llamokba is: egy Mary Outerbridge nevû hlgy mutatta be a Staten Island-i Baseball s Krikett Klubban. Elõzmnye volt, hogy a fma szerint a hlgy Bermudn katonkat ltott teniszezni, s hazatrõben New Yorkban a vmosok visszatartottk, mert nem tudtk mire vlni a csomagjban levõ tenisztõket s labdkat.
Igazi versenny akkor vlt, amikor a Wimbledon-i All England Croquet Club 1875-ben az egyik fves plyjt tadta a teniszezõknek, kt vre r pedig megrendezte a legelsõ teniszversenyt (az elsõ gyõztes neve Spencer Gore). A bajnoksg hivatalos neve Lawn Tennis Championships at the All England Croquet and Lawn Tennis Club (Fvesplys Teniszbajnoksg az All England Krokett-s Teniszklubban) volt.
Ngy v mlva, az 1979-es bajnoksgon John Hartley tiszteletes megnyerte az elõdntõbeli mrkõzst, majd lovaskocsival hazament Yorkshire-ba, hogy megtartsa a vasrnapi mist. Aztn htfõn visszakocsizott Wimbledonba s megnyerte a bajnoksgot. Meg azutn egy vre r is hazavihette a trfet.
www.sportinfo.hu
|